Magyarország földrajza

Alacsony-Tátra 

 Az Alacsony-Tátra a az Észak(nyugat)i-Kárpátok legnagyobb és legegységesebb kristályos tömege, (sőt, az egész Kárpát-medence egyik legnagyobb tömegű/térfogatú/terjedelmű hegysége). A hegység a Felvidék közepén húzódik, nagyjából Ny-K-i irányban, kb. 80-90 km hosszan. Délen a Garam, északon a Vág völgye, nyugaton a Stureci-hágó (1010 m), keleten a Popova-hágó (1055 m) határolja. Legmagasabb csúcsa a 2043 méter magas Gyömbér. 

 Neve könnyelmű következtetésekre késztethet. Tény, hogy alacsonyabb a Himalájánál. Sőt, a „másik”, „Magas-„ jelzővel illetett Tátránál is − természetesen – valamelyest alacsonyabb, azonban ettől még az Alacsony-Tátrát sem szabad lebecsülni, a maga 2000 méter feletti legmagasabb csúcsaival, hatalmas kiterjedésével és meredek hegyoldalaival. 

 Az Alacsony-Tátrát az Ördöglakodalma-hágó (1238 m) nagyjából középen osztja két részre. A nyugati rész valamivel magasabb, itt emelkedik a három 2000 méter fölötti csúcs is: a Gyömbér (2043 m), a Chopok (2024 m) és a Deres (2004 m). Mivel e fátlan csúcsok a hegység és az egész Felvidék közepe táján helyezkednek el, így tiszta időben innen pompás panoráma nyílik a Felvidék legtöbb hegységére (Liptói-havasok, Magas-Tátra, Gömör-Szepesi-érchegység, Nagy-Fátra, Árva-Liptói-mészkőhegység, stb.), melyeknek számos jellegzetes csúcsát föl is lehet ismerni innét széttekintve. A hegység keleti felének legmagasabb orma az egész hegység legkeletibb szélén afféle saroktoronyként emelkedő Király-hegy (1948 m), melynek oldalában a Garam, a Fekete-Vág, a Hernád és a Gölnic forráságai fakadnak. Az Alacsony-Tátrára jellemző, hogy északi oldala meredekebb és sziklásabb, míg a déli lejtők kissé hosszabbak és lankásabbak. Az északi oldalon található a híres Deményfalvi-jég- és cseppkőbarlangrendszer. A déli oldalon pedig a Sebes-ér völgyében van a Pokol-szakadéknak nevezett, 141 méterig mélyülő víznyelőbarlang. 

 Az Alacsony-Tátra paleozoikumi gneiszből, kristályos palákból, karbon időszaki gránitból, granodioritból, kvarcdioritból fölépített főgerince perm és mezozoikumi üledékes köpenyből emelkedik ki. A hegység nagy részét fenyvesek (valamint jegenyefenyős bükkösök) borítják, magasabban pedig törpefenyvesek; a terjedelmes kőtengereket is hordozó főgerince azonban már a gyephavasok övezetébe is fölnyúlik. A hegység éghajlata a magasság növekedésével hűvösödik, hótakaró általában fél éven át fedi. A hegylánc mindkét oldalán körülbelül egyenlő mértékű a csapadék, és mindkét oldalon szép kis patakok futnak le róla. Mivel azonban egységes tömbje miatt a patakok nem réselik át a hegygerincet, a vízválasztó a legmagasabb csúcsokat összekötő főgerincen halad, ami miatt az Alacsony-Tátrán nincsen könnyű átjáró. Az É-D irányú közlekedésnek így több mint 80 km-en át állja útját, csupán az Ördöglakodalma-hágón át vezet egy igen nehéz út keresztül rajta. A főgerincen lévő vízválasztó régen egyúttal Liptó és Zólyom (valamint Gömör) vármegye határvonalát is jelezte.

Honismeret

Dömös

       Dömös falva a Dunakanyar déli csücskében, a Visegrádi-hegység erdőborította hegyeinek aljában található. A Duna kanyarulatának túloldalán a Szent Mihály-hegy lenyűgöző látványa tárul szemünk elé.

          Kedvező fekvésének köszönhetően már az ősidőktől kezdve megtelepedtek itt kisebb embercsoportok. E régi korok emlékét őrzik az itt talált ősi leletek és a Duna-parti római őrtorony-maradványok is.

          A történelmünket ismerők vagy tanulmányozók számára azonban leginkább I. Béla királyunk halálával kapcsolatban lehet ismerős Dömös neve. Itt történt ugyanis 1063 kora őszén, hogy az uralkodói vadászkastélyban tartózkodó királyra váratlanul rászakadt trónjának faépítménye. A híresen erős testalkatú Bélát nem zúzta azonnal halálra az összeomló trónus; még súlyos sebesülten a nyugati határszélre vitette magát, hogy szembeszálljon a németek által támogatott trónbitorló unokaöccsével; az összecsapásra azonban már nem került sor, mert a baleset után néhány nappal Béla meghalt belső sérülései következtében.

          Néhány évtizeddel később Dömösön, a királyi épületek mellett, Kálmán király öccse, Álmos herceg alapított prépostságot, ahol aztán megvakíttatása után hosszú éveket töltött kisfiával együtt, száműzetésben. E kisfiú, mikor már felnőttként, II.(Vak) Béla néven ült a magyar trónon, nem feledkezett meg a gyermekkori otthonául szolgáló monostorról, és a prépostságot gazdag adományokkal látta el. Többek közt ennek volt eredménye, hogy a dömösi prépostság akkoriban az ország egyik legvagyonosabb egyházi intézménye lett. Ebből az időből (1138) származik az Árpád-kor egyik igen értékes forrása is, a dömösi prépostság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit felsoroló összeírás, mely több mint 100 földrajzi nevet és közel 1400 személynevet tartalmaz. A prépostságnak ma már csak romjai állnak, altemplomát viszont ― a megmaradt és megtalált kőfaragványoknak, oszlopfőknek köszönhetően ― sikerült részlegesen rekonstruálni.

         Dömös, ahogy már évezredek óta mindig, úgy ma is a kirándulások kedvelt kiinduló- és célpontja ― csak persze ma már kevésbé vadászati célzattal. Hogy a vasúton közlekedők is el tudjanak jutni ide, Dömöst időszakos rév köti össze a Duna túlpartján lévő, szintén időszakosan működő vasúti megállóval. Túrázók számára Dömösről jól megközelíthető kedvelt célpontok a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Rám-szakadék vagy a Dobogó-kő.